A tó és vidéke

Környező települések

Kászonaltíz

A Csíki-havasok déli nyúlványa és a Répát-hegység között fekvő, közel 10 km hosszú és 5 km széles Kászoni-medence települései egykor Székelyföld legkisebb fiúszékét, Kászonszéket alkották. Kászonszék öt települése ma egyetlen községet képez, melynek központja Kászonaltíz. A község falvai: Kászonaltíz, Kászonfeltíz, Kászonimpér. Kászonújfalu, Kászonjakabfalva. Az egymással egybeépült és egy egyházközséget alkotó Altíz, Feltíz és Impér együtt alkotja Nagykászont. A községnek a 2002-es népszámlálás adatai alapján 2979 lakosa van. Kászont elsősorban sajátos településszerkezetének, népi építészetének és népművészetének köszönhetően tartja számon a néprajzi szakirodalom. Kászonban ma is jól megfigyelhetőek a székely ház alaprajzi és szerkezetei változásai és különösen szépek a lakóházakon kívül a csűrök, a gazdasági épületek is. A népi építészet kiemelkedő darabja a kászonaltízi Fogarasi Béla több mint háromszáz éves lakóháza, amely minden valószínűség szerint a legrégibb, eredeti helyén álló székely parasztház. A műemlékké nyilvánított épületet csaknem eredeti formájában használja idős lakója. Jellegzetessége, hogy máig sincs kéménye, a füst szabadon áramlik a padlástérbe. Kászon falvai ugyanakkor szőtteseikről és varrottasaikról is híresek. A hagyományos népi mesterségek eszközeit, az egykori lakóházak berendezési tárgyait és a paraszti élet kelléktárát nagyon jól szemlélteti a 2011-ben Kászonaltízen megnyitott Kászoni Székely Tájmúzeum. A kászonimpéri Balássy-kúriában, Balássy József csíkszéki királybíró (1842-1848) későbarokk stílusban épült udvarházában a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyerekotthona működik.

Kozmás község

Kozmás község Alcsík egyik jelentős települése. A kommunizmus éveiben Csíkszentmártonhoz tartozott, 2002 óta Lázárfalvával együtt ismét önálló községet alkot. A 2002-es népszámlálás adatai alapján lakóinak száma 1356 fő. Legreprezentatívabb épülete a Szent Kozma és Damján tiszteletére felszentelt római katolikus templom, amelynek helyén egykor román kori templom állt. A templom műemlék, akárcsak a templomkertben álló, 1710-es barokk kőkereszt és az udvarház jellegű papilak. Kozmás község területén található a Sószékfürdő, amelyet 2003-ban az Ars Topia Alapítvány kezdeményezésére és a helyi önkormányzat támogatásával, kalákával újítottak fel.

2011 szeptemberében Hargita megyei Tanácsának népi fürdők felújítására vonatkozó programja keretében, a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium hozzájárulásával Sószékfürdő kulcsos házzal és szaunával bővült.

Tusnád község

A 2002-es népszámlálás adatai alapján 2114 lelket számláló Tusnád községet három falu: Tusnád (Nagytusnád), Újtusnád és Verebes alkotja. Tusnád első okleveles említése 1421-ből való. A középkorban Kozmás filiája, 1726-tól önálló egyházközség. Mai temploma egy régi kápolna helyén 1802-ben épült. Főoltárát és szószékét a falu szülötte Kovács Miklós, Erdély püspöke adományozta. Tusnádhoz kötődik a csíki pityóka (burgonya) termesztésének említése 1800-ban. 1822. szeptember 11-én a falu nagy része leégett. Ekkor települt át negyvenhárom család az Olttól nyugatra, a Mitács pataka mellé és jött létre a mai Újtusnád.Tusnádon számos faragott kőkapu, kőépület, útmenti kőkereszt van. Határa ásványvízforrásokban gazdag. Tusnád község központjában jött létre 2005-ben Románia első borvízmúzeuma a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület jóvoltából, a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány Élő Örökség programjának támogatásával.

A borvízmúzeum a bő vízhozamú Bagoly forrás mellé épült. Az európai út mellett található forrásnál gyakran megtöltik palackjaikat az átutazók.

Verebes Tusnádtól két km-re, a Vermed-pataka mellett található. Neve először 1576-ban tűnik fel okiratokban. Temploma a 15-16. század fordulóján épült, később átalakításokat szenvedett. A falu valamikor bükkfa szuszékjairól, két borvízkútjáról és vasbányájáról volt nevezetes.

Tusnádfürdő

Hargita megye legdélibb, Románia legkisebb városa. A 2002-es népszámlálás adatai szerint 1728 lakosa van. Gyógyfürdőjét 1842-ben alapították. 1935-ben kivált Tusnád községből és Tusnádfürdő néven önállósult. 1968-ban emelkedett városi rangra, nagy szállodái az 1970-es években épültek. A rendszerváltás után, a tulajdonviszonyok tisztázatlansága miatt a fürdőtelep hanyatlásnak indult, de mára ismét magához tért. Modern panziók, kulcsosházak, sípályák várják a turistákat.

Tusnádfürdő és környékének természeti adottságai, a változatos vegyi összetételű gyógyvizek, az éghajlat, a táj szépsége, kitűnő hatásúak a neurózis, a szív- és érrendszeri, a gyomor, a bél, a mozgásszervi bántalmak és a belsőelválasztású mirigy-betegségek gyógyításában. Itt zajlik a Tusványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor és néhány éven keresztül itt tartották az EU táborokat is.

Tusnádfürdő Sólyomkő alatt csillogó, Oltból táplálkozó mesterséges tavát, a Csukás tavat 1894-ben hozták létre. Az 1920-as években élte fénykorát. 1948 után a tusnádfürdői fürdőtelep működtetését állami vállalat vette át és a két hektáros, három méter mély Csukás tó közepét vörös csillag díszítette. Télen korcsolyapályaként használták. 2000 után magántulajdonba került. Partján hamarosan átadják Székelyföld első élményfürdőjét.

A Szent Anna-tó Tusnádfürdő távolság Bükszád érintésével ... km.

Sepsibükszád

A település a Csomád déli lábánál fekszik. A faluból turistaút indul a Szent Anna-tóhoz, határában sok borvízforrás ismert. A település a Mikó es Mikes család üveghutatelepeként fejlődött faluvá, miután a Mikóújfaluban működő üveghutát 1782-ben idetelepítették és 1914-ig működött. A 19. század második felében Bükszád és környéke gróf Mikes Benedek tulajdona lett, aki nemcsak az üveggyárat fejlesztette tovább, hanem a Zsombor-patak forrásvidékén lévő fürdőtelepet is felvirágoztatta. A 2002-es népszámlálás adati alapján 1811 lakosa van. Római katolikus temploma 1867-ben épült Nagyboldogasszony tiszteletére. Görög katolikus templomát 1712-re datálják. Ortodox temploma is van. Gróf Mikes Árminról elnevezett iskolája a névadó által 1900-ban építtetett vadászkastélyban működik. Sepsibükszád közelében találhatóak Vápa várának romjai.

Bálványosfürdő

A mai Bálványosfürdő település három egykori fürdőtelep összeolvadásából keletkezett 1956-ban. A legrégibb a Bálványos-hágón fekvő egykori Torjai-büdös volt. A másikat, a Csoma-hegygerinc lábánál 1895-ben Csiszár Dénes alapította s neve után Csiszár-fürdő néven ismerik. A harmadik fürdő, a Vár-hegy lábánál feküdt és régi neve Várpadi-feredő volt, majd Transzilvánia-fürdő néven vonult be a balneológiai irodalomba.

Az 1989-es romániai rendszerváltást követő években a Csiszár- és Transzilvánia-fürdő kezelőbázisai beszüntették működésüket, majd az ismét kezdtek kiépülni. A Torjai-büdös romjain épült és korszerűsített Best Western gyógyszállóban modern gyógykezelő bázis működik.

Bálványosfürdő egyik fontos turisztikai látnivalója a Bálványos-vár, a vidék egyik kora-középkori vára, építését a XI–XII. századra teszik.

Torja

Torja Kézdivásárhelytől 8 km-re, a Torja-patak völgyében fekszik. Több kisebb település (köztük Altorja, Feltorja, Karatna, Volál) egyesítéséből jött létre a századok folyamán. Ma Torja községhez tartozik Futásfalva és Bálványosfürdő is. A község lakóinak száma a 2002-es népszámlálás adatai alapján 3918 fő.

Torja első okleveles említése 1307-ből való. Altorja nevezetességei: a római katolikus templom és az Apor-kastély. A község központjában – Középtorján, a polgármesteri hivatal előtt áll a községi RMDSZ által emelt millecentenáriumi emlékkopja, kissé nyugatabbra, a Főút bal oldalán az Apor család neogótikus sírkápolnája, az un. Mária-kápolna. A kápolna alatti sírboltban nyugszik több más Apor mellett báró Apor Lázár (1784–1868) az Erdélyi Udvari Kancellária tanácsosa s ennek unokája báró Apor Gábor (1851–1898) Háromszék vármegye alispánja, Apor Vilmos püspök édesapja. Torja másik, általános érdeklődésre számot tartó épülete a feltorjai vártemplom, közelében van a feltorjai katolikus templom, amely 1940–1942 között épült Tours-i Szent Márton tiszteletére.

 

A környék látnivalói, természetvédelmi értékei, történelmi emlékhelyei

A Nyergestető

A Nyergestető a Háromszéki és a Csíki-medencét összekötő átjáró a Csíki-havasok és a Torjai-hegység között. A hágó a századok folyamán több ütközet helyszíne volt. Itt zajlott az 1848-49-es szabadságharc egyik utolsó csatája, 1849. augusztus 1-jén amikor a Tuzson János vezette kétezer fős székely sereg megpróbált a többszörös, mintegy tizenkétezer ezer fős, túlerővel szembeszállni és még egy utolsó próbálkozást tenni az ellenség feltartóztatására. A nyergestetői ütközetben mindössze négy csíki székely, és valószínűleg ugyanannyi háromszéki honvéd esett el.

A nyergestetői emlékmű 1897-ben készült bukaresti magyarok adakozásából. Az emlékművel átellenben kopjafák emlékeztetnek a halottakra, de az elesettek nyughelyére vonatkozóan nincs semmiféle adat, így kérdés, hogy valóban ott vannak-e a sírok, ahol ez az egyre szaporodó kopjafaerdő kinőtt. A rendszerváltás óta évente kétszer is tartanak megemlékezést a Nyergestetőn: március 15-én, és augusztus elején, a csata évfordulóján.

A Borvízút

A Borvízút Románia első zöldútja. Első szakaszának avató ünnepségére 2004. április 22-én, a Föld Napján került sor. A Borvízút kiépítése a Polgár-Társ Alapítvány és a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület közös megvalósítása volt. Leghosszabb, mintegy 40 km-es alcsíki szakasza főként az Olt mellett halad és Csíkszeredától Tusnádig számos védett területet, ásványvízforrást és felújított népi fürdőt érint. Ezekből különösen említésre méltó a tusnádi Nádas-fürdő, a lázárfalvi Nyír-fürdő, a kozmási Sószék fürdő, amelyeket Csíkszeredából a Szent Anna-tó irányába haladva kisebb kitérőkkel, könnyűszerrel fel lehet keresni. A Borvízút egyik állomása a tusnádi borvízmúzeum.

A Sólyomkő

A Sólyomkő Tusnádfürdő közvetlen közelében, 824 m magas andezitszikla formájában emelkedik ki a tájból. A környék leghíresebb kilátója. Erről a helyről szemlélte a tájat ifjú Ferenc József császár is. A Sólyomkőről nemcsak Tusnádfürdő és a fenyőerdővel borított Vártető, a Szurdok és a Csomád kúpjai láthatok, hanem a Csukás tó és a 15 km hosszú Olt-szoros is. A Sólyomkő védett terület kiterjedése 5,5 hektár, kiemelkedő értéke a Teleki hölgymál (Hieracium telekianum), egy endémikus (bennszülött) növényfaj, amely a világon csak itt fordul elő és szerepel a romániai növényfajok Vörös Listáján.

A tusnádi Vártető

A tusnádi Vártető a Vargyas-patak baloldali gerincén kanyargó régi szekérúton közelíthető meg, Várnyakától a kék csíkkal jelzett turistaúton. Az itt álló egykori vár csaknem hat hektáron terült el, falhosszúsága ezer méter. Jánosi Csaba adatai szerint Erdély legnagyobb kiterjedésű vára. A kapubástya helye, a kora középkori, habarccsal rakott várfal ma is jól kivehető, de a vár területén vaskori település nyomai is felszínre kerültek.

A torjai Büdös-barlang

Európa legerősebb kénhidrogénes mofettája a torjai Büdös-barlang, napi gázhozama Pilbáth Attila adatai szerint 3000 köbméter. A barlang a Büdös-hegy (1143 m) délkeleti oldalában, 1052 m magasan nyílik. A kénterápia a legtöbb öregkori csont- és érmegbetegedésre, a perifériás idegrendszer zavaraira, a reuma minden válfajára, bőrbetegségek, ekcémák és allergiás tünetek leküzdésére javallott. A Büdös-barlanggal azonos tengerszint feletti magasságon található a Timsós-barlang, a Madártemető valamint a Gyilkos-barlang. A hegy lábánál ásványvízforrások törnek a felszínre.

A Buffogó-tőzegláp

A Büdös-hegy és a Köztető közötti hegynyeregben található a savanyúvizes feltörésekben gazdag, 1 hektár kiterjedésű Buffogó láp. Nevét a borvízből feltörő, bugyogó, „buffogó" gázbuborékoknak köszönheti. Területén eutróf lápokra jellemző növények fordulnak elő. A Büdös-barlang geológiai, valamint a Buffogó-tőzegláp növénytani rezervátum a Csomád-Bálványos Natura 2000 terület része.

Bálványosvár

Bálványosvár romjai egy Bálványosfürdő fölé emelkedő 1029 m magas hegytetőn találhatóak. Bálványosfürdőről mintegy háromnegyed órás sétával, jelzett útvonalon közelíthető meg.

A vár az Apor család birtoka s állítólag az ősi hiten megmaradt székely rabonbán menedékhelye volt. Néhány várfal és bástya maradványai, valamint egy csonka torony emlékeztet ma a pogány kori várra. A toronyról nagyszerű kilátás nyílik Bálványosfürdőre valamint a környező hegyekre.

A Szemmosó-kút

Torja község egyik különlegessége a Feltorja felső végében található Szemmosó-kút. Kénes vizével a régiek szembajokat kezeltek. Azokat a tépett rongydarabokat – székely tájszólással – foncsikákat, amelyekkel szemeiket borogatták, ősi szokás szerint, a környező bokrok ágaira aggatták, mondván: „azokkal a betegség is maradjon ott".

 

Források:

Csíki kóstoló/ szerk. Daczó Katalin. – Csíkszereda: Polgár-Társ Alapítvány, 2011.

Sepsiszéki Nagy Balázs: Székelyföld falvai a huszadik század végén. II. Kötet. – Nap Kiadó, 2000.

Szabó Tímea: A Szent Anna-tó és környékének háromdimenziós interaktív turistakalauza. – Szakdolgozat. – Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Természettudományi kar.

Tusnádfürdő és környéke. – Turisztikai térkép, 2010. Szöveg: Pilbáth Attila, Imecs István

www.turia.ro

www.wikipedia.org

www.csiszarfurdo.eu